sâmbătă, 5 martie 2011

Texas holdem póker szabályok

Ez egy Texas Holdem gyorstalpaló minden új és régi játékosnak. Az oldal megismerteti veletek a póker alapvető célját. Az alapok után egy körbetekintést olvashattok azokról a körülményekről amelyek a saját lapunk mellett jelentősen befolyásolják a játékunkat, ilyenek például a pozició és az ellenfeleink tudása. Mint minden kezdőknek szóló írás ez sem nélkülezheti a játékhoz kapcsolódó matematika ismertetését és a gyors számolást segítő trükkök bemutatását. Azonban  a póker suliban nem csak az alapokat mutatja meg, nem csak általános tanácsokat olvashattok hanem egy részletes játék stratégiát is megoszt veletek aminek segítségével nem érzed magad fegyvertelennek az asztal mellett. Ahogy tapasztalatot szerzel az asztal mellett, kezdj el kisérletezni és alakítsd át ezt az alapstratégiát úgy, hogy passzoljon a személyiségedhez ezzel kialakítva a saját, egyedi stílusodat. Nyomtasd ki az oldalon talalhato tippeket, ezzel egy jó puskát készíthetsz magadnak.


 A játékban általában egy, vagy három kis korong vesz részt, amely az osztót (dealer), a kis vakot (small blind) és a nagy vakot (blind) jelöli. A kis- és nagy vakok korongját nem mindig használják, mivel ők az osztótól mindig közvetlenül balra helyezkednek el, ezért elég az osztót jelölni.
1. A kis vak az előre megbeszélt kezdőösszeg felét, a nagy vak pedig annak egészét maga elé helyezi. Ez az összeg az, amennyibe a játékban való részvétel kerül. Míg a többi játékos a lapjai megnézése után szabadon dönthet arról, hogy részt vesz-e az adott körben, a vakoknak a nevezett összegeket vakon, azaz a lapjaik megnézése előtt be kell rakniuk.
2. Az osztó a kis vakkal kezdve és balra haladva kioszt mindenkinek egy, majd egy újabb kört haladva még egy lapot, azaz összesen mindenkinek két lapja lesz, amit csak ő lát.
3. A nagy vaktól balra ülő a lapjai megnézése után eldönti, hogy részt kíván-e venni a játékban. Amennyiben igen, maga elé rakja a nagy vak által már berakott (előre megbeszélt) összeget, illetve ha akar, többet is berakhat (emelés). Ha nem szeretne részt venni a játékban, bedobja a lapjait. Ezt követően balra haladva minden játékos ugyanígy dönt, hogy játszani kíván-e, illetve ha előtte már emeltek, megadja-e az emelést (vagy bedobja lapjait), esetleg emel vagy ráemel az emelésre. A kis vaknak csak a hiányzó részt kell beraknia (és az esetleges emelések összegét), a nagy vaknak pedig csak az esetleges emelések összegét, illetve ha emelni akar, akkor azt. A kör végén minden játékosnak ugyanannyi zsetonja van maga előtt.
4. Az osztó a zsetonokat elveszi a játékosok elől, és közére helyezi. Ezután egy lapot félrerak, és három lapot fejjel felfelé az asztalra helyez.
5. A játékosok a kezükben lévő két lappal és az asztalon lévő három lappal játszanak, ezek alapján dönthetnek, hogy passzolnak emelés nélkül, emelnek, megadják-e mások emeléseit, vagy bedobják lapjaikat.
6. A teljes kör után az osztó az esetleges zsetonokat elveszi a játékosok elől, és középre helyezi. Egy lapot félrerak, majd egy újabb lapot rak fejjel felfelé az előző három után.
7. A játékosok a lenn lévő négy, és a kezükben lévő két lapból tetszőlegesen kombinálva kiválaszthatnak 5 lapot, amivel játszanak. Ismét egy emelési kör jön.
8. Az osztó ismét elveszi az esetleges zsetonokat a játékosok elől, és középre helyezi. Egy lapot ismét félrerak, és egy végső, ötödik lapot helyez az asztalra.
9. A játékosok a lenn lévő öt, és a kezükben lévő két lapból tetszőlegesen kombinálva kiválaszthatnak 5 lapot, amivel játszanak. Ismét egy emelési kör jön.
10. Az utolsó emelő, vagy ha senki sem emelt, a kis vak megmutatja lapjait. Tőle balra, sorra mindenki megmutatja a lapját, ha jobb az eddig látott lapoknál (ha nem, akkor dönthet, hogy eldobja, vagy megmutatja). A legjobb lap kombináció tulajdonosa nyeri a középen lévő zsetonösszeget.
11. Az osztó korong (és ha van, a vak korongok) eggyel balra csúsznak, és kezdődik a következő játszma. 

Tippek

Tippek

    Alapkoncepció

  • Nem kell legyőzni senkit, pénzért játszunk.
  • Minden döntés a szituáción képzett előnyön kell, hogy alapuljon.
  • Keresd a gyengébb ellenfelet! Nem szégyelljük elnyerni a pénzét, így a keresése sem etikátlan. Részben ettől is függ, hogy beszállunk-e egy játékba, vagyis hogy van-e valós előnyünk az ellenfeleken.
  • Pozíció

  • Pozíció nélkül ne, vagy csak keveset blöffölj!
  • Pozícióban légy pofátlan!
  • A vakok akkor érdekeljenek legkevésbé, mikor te vagy az egyik!
  • Ellenfelek

  • Aki sokat limpel, az kíváncsi, többnyire egy emelés ezt nem oltja ki.
  • Pozícióban, ha csak tehetjük, emeljünk rá a kíváncsi ellenfelekre, mert a nekik nem segítő flop nekünk segít!
  • Tanuld meg megkülönböztetni az agresszívet az őrülttől!
  • Gyenge ellenfelek ellen nyerő lappal ne trükközz! Bet, bet, bet!
  • Egy kis matek

  • Minden flösshúzó értékét a potodds mutatja meg. Ha nem éri meg tartani, el kell dobni.
  • Csak nyerő outokat számolj!
  • Nem kell egyenletet megoldani parti közben. Elég, ha érted az összefüggéseket és a becslésed jól közelít a valósághoz.
  • Hibázni fogsz, ez természetes. Az viszont nem, ha sokáig nem veszed észre. Számold ki utólag!
  • Mennyit kell megadni / mennyit kell megadni + pot. Halálpontos számítás helyett ezt kell jól megbecsülni.
  • Induló stratégia

  • Ha elindulunk, tegyük emeléssel!
  • A feszes játék mikrotéten célravezető, nem kell hősködni.
  • A rossz lap akkor is rossz marad, ha egyszínű. Dobd el messzire!
  • Preflop játék

  • A vakokat jobban szeretjük ellopni, mint megvédeni.
  • Sok emelés, kevés tartás, nincs vagy csak nagyon kevés limp.
  • Ha emelünk, nyerhetünk rosszabb lappal is.
  • Flop játék

  • Ha nem contbetelsz JTs-el az A96 flopon, akkor dobd el preflop!
  • Egy ellenfél ellen mindig contbetelj, ha nincs esélyed mutatással nyerni!
  • Erős kezekkel valuebet, valuebet, valuebet.
  • Preflop emelőként tartanak tőled flopon, használd ki!
  • Turn játék

  • Mindig valuebeteljünk annyit, hogy ellenfelünk húzólapjait potoddson kívülre szorítsuk, és ezzel rossz tartásra kényszerítsük őt, amivel tulajdonképpen a pénzt keressük!
  • A legjobb, ami történhet pókerben, hogy ellenfelünk olyan kész lapot birtokol, amit nem fog tudni eldobni. Ezt észre kell venni a nyerő lappal és berakatni vele mindent!
  • A check/fold nem szégyen, sok esetben megalapozott, jó döntés is lehet.
  • Ezen az utcán – a részben az ellenfelek rossz játéka, részben pedig őszintesége miatt – jól lehet blöffölni.
  • River játék

  • Valuebet, valuebet, valuebet.
  • Határeset szituációban inkább betelj!
  • A backdoor flöss csak egy legenda.
  • A blöff

  • Riveren ne, vagy csak nagyon keveset blöfföljünk kezdőként!
  • A blöffnek mindig legyen konkrét célpontja.
  • 13 vagy több tiszta outtal már nagy baj nem érhet bennünket (48%).
  • A blöff pénzben nem mérhető értéke a kiszámíthatatlanság.

Egy kis matek

Ez az a rész, amitől általában megijed egy kezdő játékos, pedig egy kicsit sem bonyolult a dolog. Vannak egészen mélyreható elemzések, amik valóban bonyolultak, és bár ezek többnyire utólagosak, viszont nagyon sokat lehet belőlük tanulni. Most az alcímre utalva valóban csak egy kicsit matekozunk, de ennyi mindenképpen kell ahhoz, hogy sikeres játékos lehess. Más szóval a potesély és a nyerhető pénz kapcsolatának megértése elengedhetetlen. Ismerkedjünk meg az potesély és a potodds fogalmával!
A potesély vagy másképp nyerési esély kiszámítása a rendelkezésre álló információk alapján a potodds számítás alapja is. A pókeres döntések többsége hiányos információkon alapul, ezért ellenfeleinket fel kell ruházni lapokkal, laphalmazokkal. Gyakorlottabb játékosok ellenfeleink lehetséges lapjai ellen számítják a nyerési esélyüket, de többnyire ők is a saját kártyájukból dolgoznak. Mivel kis matekról volt szó, most csak azzal foglalkozom, hogyan számolhatjuk ki megközelítő pontossággal a rajtunk segítő kártyák segítségével a nyerési esélyünket. Meg kell tudnunk számolni a rajtunk segítő kártyákat, vagyis az outokat. Például egy flösshúzó esetén a pakliban lévő 13 egyszínű kártyából kettő az asztalon van, kettő a kezünkben, a maradék 9 outot jelent. Nyitott végű sorhúzónál nyolcat, magasabb kártya plusz párnál ötöt, kombinált húzóknál pedig akár tizenötöt is számolhatunk. Mielőtt leírom a potesély pontos számítását, bemutatok egy ökölszabályt, amit tulajdonképpen a gyakorlatban megközelítő pontossággal lehet majd használni, mivel az asztal mellett nehézkes lehet számításokat végezni. Később egyébként már nem lesz szükség számításokra sem, mert berögzülnek, de be is lehet magolni az alább táblázatból.
outegy kártyakét kártya
12%4%
24%8%
37%13%
49%17%
511%20%
613%24%
715%28%
817%32%
919%35%
1022%38%
1124%42%
1226%45%
1328%48%
1430%51%
1533%54%
1634%57%
1737%60%
Az ökölszabály szerint, ha egy utcára akarunk százalékos potesélyt számolni (tehát flopról turnre, vagy turnről riverre), akkor csak szorozzuk meg az outok számát kettővel és adjunk hozzá kettőt. Flösshúzó esetén, ami 9 out, ez (9 * 2) + 2 = 20, ami igen közel jár a valósághoz, hiszen turnre 19,15%, riverre pedig 19,57% esélyünk van. Ha két utcára szeretnénk kiszámolni az esélyeinket (flopon), akkor az outjaink számát négyszerezzünk meg egy és nyolc out között. 8-12 outig ugyanez a módszer, csak vonjunk le belőle egyet, 13 out fellett pedig vonjunk le négyet. Nyitott végű sorhúzó lapunk van flopon ami 8 out, 8 * 4 = 32 a valóságban pedig 31,5%. Flöss húzónál pedig 9 out, (9 * 4) – 1 = 35, a pontos eredmény pedig ugyanennyi.
Az egyszerű ökölszabály után már senkit nem fog érdekelni a pontos számítás, de a teljesség kedvéért leírom. Ez a számítás az összes ismeretlen kártya és a lapunkat segítő kártyák összehasonlításából áll. Turnnél járunk, nyitott sorhúzónk van, vagyis 8 out. Az 52 lapos pakliból nem ismerünk 46 kártyát (4 az asztalon, 2 a kezünkben), és tudjuk, hogy nyolc segít rajtunk, 8/(46)=0,173 vagyis 17,3%. Arányszámokban pedig: out : (46-out), vagyis a példában 8 : (46-8)=1 : 4,5.
A potoddsot tulajdonképpen ezek után gyerekjáték lesz megállapítani. A jó és eredményes pókerhez szükséges tudni, hogy a kockáztatott összegért megfelelő nyereséget kapunk-e; tehát a tét, amit készülünk berakni, milyen arányban van a nyerési eséllyel. Maradjunk továbbra is a flössös példánál, de most egy konkrét helyzetben ismerjük a pot méretét is. Turnön járunk, a potban 12$, nekünk flösshúzó lapunk van, ellenfelünk hív 12$-t. A helyzet kristálytiszta, ha feltételezzük, hogy a flöss, amit létre hozunk, nyerni fog (mondjuk legyen ászos flöss), akkor 12$-t kockáztatunk egy 36$-os potért. A potoddsunk 12/36=0,33, vagyis legalább 33% nyerési esélyre lenne szükség ahhoz, hogy nulla várható értékű döntést hozzunk. Ha ennél kevesebb a lapunk létrehozási esélye, hosszútávon veszítünk ezzel a tartással, függetlenül attól, hogy bejönne-e a flöss vagy sem. Mivel már ügyesen ki tudjuk számolni, hogy turnön egy 9-outos húzólap (9 * 2 ) + 2 = 18, pontosan 19,5% nyerési eséllyel bír, megállapíthatjuk, hogy a tartás veszteséges lenne számunkra. A gyenge ellenfelek gyakran fognak potoddson kívül, veszteségesen játszani és ez tulajdonképpen az egyik előnyünk velük szemben.
Tipp
  • Minden flösshúzó értékét a potodds mutatja meg. Ha nem éri meg tartani, el kell dobni.
  • Csak nyerő outokat számolj!
  • Nem kell egyenletet megoldani parti közben. Elég, ha érted az összefüggéseket és a becslésed jól közelít a valósághoz.
  • Hibázni fogsz, ez természetes. Az viszont nem, ha sokáig nem veszed észre. Számold ki utólag!
  • Mennyit kell megadni / mennyit kell megadni + pot. Halálpontos számítás helyett ezt kell jól megbecsülni.

Lap értékek

A lapok értékei a következő sorrendben követik egymást:
2-3-4-5-6-7-8-9-10-J-D-K-A.
A lapok kombinációi, és erősségük fentről lefelé haladva:

  • pár (két azonos lap)
  • két pár (két-két azonos lap)
  • drill (három azonos lap)
  • sor (straight) (egymást követő 5 különböző színű lap)
  • flush (5 ugyanolyan színű lap)
  • full (három azonos plusz két azonos lap)
  • póker (négy azonos lap)
  • színsor (öt egymást követő, egyforma színű lap)

A magasabb lapok többet érnek az alacsonyaknál, mind akkor, ha valakinek van valamije, mind akkor, ha senkinek nincs semmije. A játékban mindig csak az öt legnagyobb értékű lap vesz részt. Amennyiben ezek több játékos esetén egyeznek (senkinek nincs magasabb lapja), akkor a játékosok feleznek.

Viselkedési szabályzat

 Bár a pontos szabályok kaszinótól függően változhatnak, általában egységesek szoktak lenni az alábbi felsorolás tekintetében.

  • A játékosoknak védeniük kell lapjaikat, a kezükkel, zsetont rárakva, vagy más módon. A védtelen lapokat a dealer a turn során eldobhatja.
  • A verbális megnyilvánulások felülírják a nemverbálisakat.
  • A verbális megnyilvánulás nélküli emeléseket egy mozdulattal kell megtenni (hogy ne tudjuk az ellenfél reakciója alapján változtatni tétünket).
  • Az asztalon való koppantás check-nek számít, a lapok eltolása vagy eldobása dobásnak.
  • Az emeléseket a játékos kártyája elé kell helyezni, nem szabad bedobni a pothoz.
  • A visszaemelés összegének minimum az emelés összegével kell egyeznie, kivéve ha all-in megy a játékos.
  • Emelés esetén ha minimum emelés 50%-át vagy többet rakta be valaki, kötelezhető a minimum emelési összegig való kiegészítésre, egyébként az összeget visszakapja, és tette tartásnak minősül.
  • A kártyákat a játék végéig senkinek sem szabad megmutatni. Ha egy játékos egy lapját megmutatja egy aktív játékosnak, minden más játékosnak joga van megnézni azt a lapot. Ha egy meg nem mutatott győztes lapot a játékos valakinek megmutat, minden más játékosnak joga van megnézni a lapot.
  • A kártyák számítanak, akkor is, ha a játékos félreértelmezi azokat, és mást mond, mint amije van.
  • A kártyákat nem szabad az asztal alá, vagy más nem látható helyre helyezni.
  • A játékosnak a nagyobb zsetonjait mindig látható módon kell tárolnia.
  • A játékosok nem beszélhetnek a lapjaikról.
  • A játékosok vagy megfigyelők nem adhatnak tanácsot más játékosnak.
  • Külföldi nyelven csak akkor szabad beszélni, ha mindenki más érti az adott nyelvet. Ebbe beletartozik a jelbeszéd is, amit azonban néha engedélyezni szoktak.
  • A játék során mobiltelefon nem használható.
  • A káromkodás tiltott.

Játékosok száma

 A játékosok száma fontos tényező a megfelelő játékstílus kiválasztása, illetve a lapok értékének megbecslése tekintetében. A pókertermekben általában hat személyes, illetve tíz személyes asztalok vannak, illetve ismert még a két személyes (heads up) játék is. Minél többen játszanak, egy adott lap annál kevesebbet ér, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy valakinek jobb lapja lesz a miénknél. Sok játékos asztalnál bevett taktika, hogy egy-egy korai emeléssel minimalizálják a játékban részt vevők számát, ezáltal javítva a lapok relatív értékén.
Minél kevesebben vannak az asztalnál, általában annál akciódúsabb a játék. Sok szereplős játékban sokan kivárhatnak, mivel a vakok viszonylag ritkán érkeznek hozzájuk, míg ha kevés szereplő van, sokkal inkább érdemes minden kezet megjátszani.
Általában úgy vélik, hogy a két személyes (heads up) játékot külön tanulni kell, annyira más a sok szereplős játékokhoz képest. Heads upban szinte nincs olyan lap, amit ne lehetne megjátszani, és sokak szerint a "vagy emelek, vagy dobom" taktikát érdemes követni.  

Pozíció

 A játékban elfoglalt pozíciónak fontos jelentősége van, mivel attól függően, hogy hol ülünk könnyebb vagy nehezebb dolgunk lehet bizonyos esetekben.
Kis vakként és nagy vakként például igazán rossz a helyzetünk, mivel még a lapjaink megnézése előtt kötelesek vagyunk megválni néhány zsetonunktól (bár az első körben a nagy vak pozíciója jó abból a szempontból, hogy ő emelhet utoljára). Osztóként viszont különösen jó helyzetben vagyunk, mivel mire ránk kerül a sor már mindenki passzolt vagy emelt ha akart, így döntésünket ennek tudatában tudjuk meghozni. Ha úgy látjuk, hogy azért passzolt mindenki, mert senkinek nincs semmije, nagy esélyünk lehet például egy emeléssel elvinni a potot. Az osztótól jobbra lévő pozíciót cutoffnak nevezik, mivel gyakran ő az, aki egy emeléssel elvágja az osztó lehetőségét ez utóbbitól.
A késő pozíciók a már említett többletinformáció miatt jobbak a korai pozícióknál. Gyakran előfordulhat az is, hogy a korai pozícióban lévők eldobják lapjaikat, ezáltal a később ülők nyerési esélyét növelve.  

Emelés és megadás

Emelés és megadás

A tét emelésének több oka is lehet.

  • Növelni a pot méretét, ha miénk a legjobb lap;
  • Eldobásra kényszeríteni a lapot váró játékosokat, amikor még miénk a legjobb lap (vedekezes);
  • Boffoles vagy semi-blöffölés;
  • Ha emelünk, a következő körben az ellenfél nagyobb eséllyel passzolhat, így ingyen megnézhetjük az az utáni lapot;
  • Információszerzés a többiek lapjairól azáltal, hogy megadják, ráemelnek vagy eldobják lapjaikat.

A megadásnak is több oka lehet.

  • Hogy további lapokat láthassunk, hátha javítanak a lapjainkon;
  • Ha csak megadunk és nem emelünk, elkerülhetjük, hogy ránkemeljenek;
  • Eltitkolni a nyerő lapot annak érdekében, hogy így a másik fél emelésétől összességében nagyobb lesz majd a pot (slow play);
  • A későbbi boff előkészítése.

Steal (lopás)

 A steal-t gyakran a bloff szinonímájaként használják, de van egy speciális jelentése is, amit "vak lopásnak" neveznek. A steal olyan emelés, amit az átlagnál rosszabb lapokkal tesz valaki, annak érdekében, hogy a többiek bedobják lapjaikat, és ezáltal elnyerje a vakokat. Ez a technika ugyan nem hoz sok nyereséget, de kezdőbb játékosokkal szemben hosszú távon sokat lehet profitálni vele.
A steal-t általában a későbbi pozíciókban szokás használni, ha már többen bedobták lapjaikat, vagy senki sem emelt. Az agresszívebb, sok zsetonnal rendelkező játékosok esetleg mások emelésére is ráemelhetnek, azt várva, hogy az illető steal-el próbálkozott, és a ráemelésre megfutamodik.  

Agresszív játék

 A pókerben az emelést agresszívnek, a megadást és passzolást passzív játéknak szokás nevezni.
Az agresszív játékstílus rendszeres blöfföléssel jár, így előnye abban mutatkozhat meg, hogy az ellenfél akár nyertes lapjait is eldobhatja, arra gondolva, hogy az agresszív játékosnak jobb lapjai vannak. A kezdő, vagy félénkebb játékosok ellen ez hosszabb távon is nagyon jó fegyver lehet, általában elmondható azonban, hogy semmilyen fajta játékstílust nem jó hosszú távon fenntartani, mert a kicsit is jobb játékosok kihasználhatják a játékstílusból adódó gyengéinket.
Agresszív játékossal szemben sokat lehet kaszálni például, ha nyerő lapjainkkal nagyon passzívan játszunk, csak megadjuk az emeléseit, és a végén mi ráemelünk. Ha az ellenfelünk gyengébb lapokkal sosem agresszív, ez is kihasználható, ha ilyenkor mi válunk agresszív játékossá.
Az agresszív játék arra is jó lehet, hogy a többi játékossal elhitessük, hogy a kevésbé jó lapokkal is szívesen kockáztatunk nagyobb téteket. Ennek eredményeképp ha igazán jó lapunk lesz, könnyebben megadják majd az emelésünket, és ezáltal többet nyerhetünk.  

Agresszív játék

 A pókerben az emelést agresszívnek, a megadást és passzolást passzív játéknak szokás nevezni.
Az agresszív játékstílus rendszeres blöfföléssel jár, így előnye abban mutatkozhat meg, hogy az ellenfél akár nyertes lapjait is eldobhatja, arra gondolva, hogy az agresszív játékosnak jobb lapjai vannak. A kezdő, vagy félénkebb játékosok ellen ez hosszabb távon is nagyon jó fegyver lehet, általában elmondható azonban, hogy semmilyen fajta játékstílust nem jó hosszú távon fenntartani, mert a kicsit is jobb játékosok kihasználhatják a játékstílusból adódó gyengéinket.
Agresszív játékossal szemben sokat lehet kaszálni például, ha nyerő lapjainkkal nagyon passzívan játszunk, csak megadjuk az emeléseit, és a végén mi ráemelünk. Ha az ellenfelünk gyengébb lapokkal sosem agresszív, ez is kihasználható, ha ilyenkor mi válunk agresszív játékossá.
Az agresszív játék arra is jó lehet, hogy a többi játékossal elhitessük, hogy a kevésbé jó lapokkal is szívesen kockáztatunk nagyobb téteket. Ennek eredményeképp ha igazán jó lapunk lesz, könnyebben megadják majd az emelésünket, és ezáltal többet nyerhetünk.  

Agresszív játék

 A pókerben az emelést agresszívnek, a megadást és passzolást passzív játéknak szokás nevezni.
Az agresszív játékstílus rendszeres blöfföléssel jár, így előnye abban mutatkozhat meg, hogy az ellenfél akár nyertes lapjait is eldobhatja, arra gondolva, hogy az agresszív játékosnak jobb lapjai vannak. A kezdő, vagy félénkebb játékosok ellen ez hosszabb távon is nagyon jó fegyver lehet, általában elmondható azonban, hogy semmilyen fajta játékstílust nem jó hosszú távon fenntartani, mert a kicsit is jobb játékosok kihasználhatják a játékstílusból adódó gyengéinket.
Agresszív játékossal szemben sokat lehet kaszálni például, ha nyerő lapjainkkal nagyon passzívan játszunk, csak megadjuk az emeléseit, és a végén mi ráemelünk. Ha az ellenfelünk gyengébb lapokkal sosem agresszív, ez is kihasználható, ha ilyenkor mi válunk agresszív játékossá.
Az agresszív játék arra is jó lehet, hogy a többi játékossal elhitessük, hogy a kevésbé jó lapokkal is szívesen kockáztatunk nagyobb téteket. Ennek eredményeképp ha igazán jó lapunk lesz, könnyebben megadják majd az emelésünket, és ezáltal többet nyerhetünk.  

Check-raise (passzolás-emelés)

Check-raisenek azt nevezzük, amikor egy játékos check-el a játék során, azt remélve, hogy valaki emelni fog, és ezután ő ráemelhet.
Ez akkor lehet hasznos, ha úgy gondoljuk, hogy az ellenfél nem adná meg az emelésünket, jó esély van viszont arra, hogy blöfföléssel próbálkozzon, és ezáltal mi többet nyerhessünk. A check-raiset arra is használják, hogy megijesszenek vele egyes játékosokat: ha valakit elég gyakran check-raise-elnek, később a ráemeléstől félve kevésbé mer majd emelni, így a kevésbé jobb lapjainkkal is ingyen folytathatjuk a játékot.
A technika hátránya, hogy ha az ellenfél nem emel, lehetőséget adunk neki, hogy esetleg bejöjjön egy jobb lapja, illetve ha emelt és mi visszaemelünk, jó eséllyel gondolhatja, hogy nagyon erős lapjaink vannak. Ez utóbbi természetesen jól jöhet bloffoleshez is.  

Protection (védekezés)

Protection (védekezés)

A védekezés olyan emeles, amit erős, de sérülékeny lapokkal teszünk, például top párral, amikor mások sorra vagy színre várhatnak. Az emelés hatására az ellenfelek eldobhatják a lapjaikat, vagy a nyerési esélyeikhez képest túl magas emelést adhatnak meg - hosszú távon mindkettőt a mi előnyünkre. A védekezés abban különbözik a blöfftől, hogy a blöfföléssel csak akkor nyerhetünk, ha mindenki más bedobja a lapjait, itt viszont akkor is nagy esélyünk van nyerni, ha az emelést megadják.
A védekezés annál fontosabb, minél többen vannak játékban.

Slow play (lassú játék)

 A slow play a boff  ellentéte. Itt nem rossz lappal emelgetsz, hanem jó lapokkal check-elsz, vagy adsz meg emeléseket viszontemelés nélkül. A slow play célja, hogy az ellenfél, aki amúgy nem adná meg az emelést, ő maga emelgessen, vagy a később agresszívebben emeljen (és adja meg emelésünket), mint ha már az elején úgy gondolta volna, hogy jó lapunk van.
A slow play veszélye, hogy az ellenfél ilyenkor megvárhatja a nyerő lapjait, ha ő maga nem emel, illetve elvesztegethetjük az emelési lehetőségünket, ha mindenki más check-el.
A slow play és a blöffölés gyakorisága hatással van hatékonyságukra. Ha valaki gyakran blöfföl, és ezt a többi játékos tudja róla, nincs szüksége slow playre, mivel enélkül is nagy valószínűséggel megadják az emeléseit. Ha viszont valaki gyakran slow play-ezik, a blöff kevésbé lehet sikeres, mivel a többi játékos úgy fogja gondolni, hogy ha jó lapjai lennének, slow play-elne.  

Protection (védekezés)


Protection (védekezés)

A védekezés olyan emeles, amit erős, de sérülékeny lapokkal teszünk, például top párral, amikor mások sorra vagy színre várhatnak. Az emelés hatására az ellenfelek eldobhatják a lapjaikat, vagy a nyerési esélyeikhez képest túl magas emelést adhatnak meg - hosszú távon mindkettőt a mi előnyünkre. A védekezés abban különbözik a blöfftől, hogy a blöfföléssel csak akkor nyerhetünk, ha mindenki más bedobja a lapjait, itt viszont akkor is nagy esélyünk van nyerni, ha az emelést megadják.
A védekezés annál fontosabb, minél többen vannak játékban.